A Magyar Nyelvőr Díjat minden esztendőben olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képviselői közül választotta ki a Magyar Nyelvőr Alapítvány Kuratóriuma, a külhoni magyarok köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért.
Dr. Keszi István, az Alapítvány alapítói jogainak képviselője beszédében kiemelte, hogy megbecsülés illet mindazokat, akik munkájuk során a mindennapokban sokat tesznek a magyar nyelv megőrzéséért és fennmaradásáért. Az Alapítvány ezévi tevékenységének részeként megemlítette, hogy az ELTE oktatóival megrendezték a legnagyobb hazai retorikaversenyt, adományokat vittek a Felvidékre és Erdélybe, illetve társrendezőként részt vettek az Eötvös-szónokversenyt megrendezésében is.
Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter a díjátadó fővédnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar szavakat még soha annyian nem írták le, mint mostanában, de kérdéses, hogy a Zuckerberg-világ, a modern internet világa mennyire változtatja meg nyelvünket. “Négy-ötszáz évente van ekkora váltakozás a kommunikáció világában, így most különösen fontos azok munkája, akik sokat tesznek a magyar nyelvért” – tette hozzá a miniszter.
A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket.
Magyar Nyelvőr Díjban részesült:
Dr. Haader Lea
Az MTA Nyelvtudományi Intézet (ma: Nyelvtudományi Kutatóközpont) ny. tudományos főmunkatársa és az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének nyugállományú docense. Tudományos munkássága egyaránt kiterjed a nyelvtörténetre és a leíró nyelvészetre. Részese volt az összefoglaló grammatikák elkészítésének, többek között a Benkő Loránd szerkesztette A magyar nyelv történeti nyelvtanában és a Keszler Borbála szerkesztette Magyar grammatikában írt fejezeteivel. Több ómagyar kódex kritikai szövegkiadásának eredményeképpen ismerte fel a kódexkezek hibázásaiban a rendszerszerűséget, és hozta létre az ómagyar hibatipológiát. Nyelvtörténeti elemzéseiben a nyelvi tények mögött a nyelvhasználó ember keresése foglalkoztatja.
A scriptori hibázások vizsgálata által századokkal korábban élt személyekről rajzolt töredékes arcképeket – nyelvi kontaktusjelenségeiktől kezdve egy kódexmásoló szerzetes diszlexia–diszgráfiájáig. Meghatározta a 16. századi margitszigeti egykori domonkos kolostorban működő scriptorium műhelymivoltát. A hibatipológia alapján találta meg a Halotti beszéd századok óta vitatott szavának valószínű megoldását.
A szélesebb olvasóközönség számára Dömötör Adrienne-nel közösen készített olvasóbarát átírásban egy, az ómagyar kódexekből válogatott „Halandó, ezeket megmondjad!” Magyar nyelvű imádságok a XV−XVI. századból c. kötetet. Tudományos bizottságok tagja, Bárczi- és Fraknói-díjas.
Ádám Zita
Ádám Zita tanárnő hosszú évtizedekben mérhetően meghatározó személyisége a Szlovákiában folyó magyar nyelvű oktatásnak, a felvidéki oktatásügynek, a nemzetiségi nevelésnek.
1969-ben szerzett tanári diplomát a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar nyelv és irodalom – szlovák nyelv és irodalom szakán. Itt végezte posztgraduális tanulmányait, és doktorált 1986-ban. Alapító tagja, később elnöke, illetve alelnöke volt a magyar nemzeti kultúra megismerését és a nemzeti identitás erősítését elsődleges céljának tekintő, 1990-ben létrejött Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének.
A szövetségnek jelenleg is tiszteletbeli alelnöke. Emellett a Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ vezetője.A kisebbségi létben mindennap tudatos küzdelmet kell vívniuk az ott élőknek az anyanyelvükben való megmaradásáért. A szülőföld és a hozzá kapcsolódó élmények olyan értékek, amelyekből egész életen át lehet erőt meríteni. Ádám Zita szívügyének tekinti a helyi és a regionális értékekre való nevelést. Ezt szolgálják az általa írt és szerkesztett kiadványok, a kezdeményezésére született vagy részvételével szervezett nyári egyetemek, konferenciák, pedagógus-továbbképzések, szakmai műhelyek, tanulmányi versenyek (többek között a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny).
Rendezvények, olyanok, amelyek a szlovákiai magyar nyelvű nevelés és oktatás kereteit erősítve biztosítanak összetartó erőt a magyar pedagógusok számára.
Bartos Erika
Bartos Erika Pro Familiis-díjas magyar író, meseíró, építészmérnök. A Bogyó és Babóca, az Anna, Peti, Gergő című nagy sikerű könyvek szerzője, forgatókönyvírója. A Brúnó sorozata pedig azt is igazolta, hogy igazi modern polihisztor. Építészmérnökként is tud kimagasló nyelvi bravúrokkal egy egész generációt az anyanyelv szeretetére, az olvasásra nevelni, sőt, tájakat, a kulturális örökségünket is képes bemutatni a legkisebbeknek is.
A gyerekeknek egy megnyugtató, harmonikus világot közvetít, történeteit maga illusztrálja.
2023.12.19.
