Raátz Judit nyelvész, egyetemi tanár és Hódi Éva vajdasági pedagógus vehette át idén a magyar nyelv ápolásáért járó Magyar Nyelvőr Díjakat csütörtökön az Országházban.
“A magyar nyelv a legnagyobb kincsünk, a magyarság összetartó ereje” – hangsúlyozta Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára a díjátadón. Kiemelte: azok, akik a magyar nyelvvel foglalkoznak, kiemelt felelősséggel kell hogy végezzék munkájukat, mert ha anyanyelvünket nem műveljük megfelelően, akkor a magyar kultúra és az egész magyarság is széthullik.
A Magyar Nyelvőr Alapítvány minden évben olyanoknak adja át a Magyar Nyelvőr Díjat, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért – emelte ki Keszi István, az alapítvány alapítói képviselője. Hozzáfűzte: az elismerést minden évben egy határon túli és egy Magyarországon élő ember kaphatja meg, továbbá az, aki a legtöbbet tette az alapítvány céljainak megvalósításáért – mondta el Keszi István.
Raátz Judit a magyar nyelv kutatásáért, oktatásáért, munkásságáért vehette át az elismerést, Hódi Éva pedig a magyar nyelv megőrzése és oktatása érdekében végzett külhoni tevékenységéért részesült az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló díjban és a vele járó pénzjutalomban.
A kuratórium döntése értelmében az idén az alapítványért legtöbbet tettek díját megosztották és majd azoknak a határon túli pedagógusoknak adják át, akik tevékenységükkel egész évben segítik a magyar kultúra megőrzését.
Az alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határokon innen és túl, valamint erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre átadja a Nyelvőr Díjakat.
Dr. Raátz Judit
30 éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, 2004 óta a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetben a Mai Magyar Nyelvi Tanszék tanára. 2009 óta a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének a tudományos munkatársa. 39 éve tanít odaadóan, 34 éve a felsőoktatásban. A grammatika, a kommunikációelmélet, a retorika, az anyanyelv-pedagógia kiváló oktatója, a keresztnevek és a névhasználat kutatásának a vezető szakértője. Több szakmai szervezet aktív tagja, közöttük az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának, az Anyanyelvápolók Szövetsége választmányának, a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoportnak, a Magyar Nyelvtudományi Társaság Névtani Tagozatának. A Magyartanári Tagozatnak 8 évig volt a titkára. Számos kiváló tanulmány, szakkönyv, anyanyelvi tankönyv szerzője és társszerzője.
Dr. Hódi Éva
Vajdasági pedagógus Szerbiában, Adán él. Az adai középiskolában tanított, majd a Szarvas Gábor Könyvtár vezetője, később igazgatója volt. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke. Egyetemi szerelem nyomán került a Vajdaságba, Hódi Sándor pszichológus feleségeként. Adán a Szarvas Gábor könyvtár munkatársa, majd igazgatója volt, és a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület szervezőjeként, elnökeként fáradhatatlanul máig szervezi minden októberben a Szarvas Gábor nyelvművelő napokat. A rendezvénysorozat 1970-ben indult, még a kilencvenes évek háborús viszonyai között is megtartották. Bárczi Gézától kezdve Lőrincze Lajoson át sok magyarországi nyelvész látogatott el Adára.
