A Magyar Nyelvőr Alapítvány minden évben karácsony előtt adja át a Magyar Nyelvőr Díjat az Országházban olyan pedagógusoknak, nyelvészeknek határon innen és túl, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért és megőrzésért.

Idén a járványhelyzet miatt a karácsonyi pompába öltöztetett Parlament helyett a virtuális térben zajlott az ünnepség, az Országházat a technika segítségével a háttérbe varázsolva.

Dr. Keszi István, az Alapítvány alapítói képviselője arról beszélt, hogy a pandémia nem csak elvett, de adott is. Példaként említette a virtuális retorikai versenyt, amely a kreativitást segítette, hiszen nem csak a szép és választékos beszédre, hanem az ahhoz kapcsolódó vizuális élményre is számítottak a szervezők, és nem csalódtak. A járvány miatt nehéz helyzetbe került külhoni és anyaországi magyarokat tízmillió forintnyi adománnyal segítették.

A díjátadón dr. Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára elmondta, hogy a magyar nyelv olyan út, amelyet minden magyar ember végigjár. A magyar nyelv az, ami minket összeköt, s magyar emberré tesz – fogalmazott az államtitkár, majd megállapította: a magyarság egésze közös örökségként viszi magával a magyar nyelvet, és ezért a szép magyar nyelv az, amelyben a jövő Magyarországa rejtőzik.

Három kiemelkedő nyelvészt díjaztak az idén. Dr. Grétsy Lászlót, Dr. Heltainé dr. Nagy Erzsébetet és Ördög-Gyárfás Lajost.

Először Dr. Heltainé dr. Nagy Erzsébet tanári fordulatokkal, íróktól, költőktől idézve beszélt a magyar nyelvről. Kosztolányi Dezsőtől azt emelte ki: csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Fontosnak tartotta, hogy milyen az írók nyelvezete, azaz nagyjaink műveikben milyen formában újították meg a magyar nyelvet. Emlékeztetett arra is, hogy volt mikor a nemzeti függetlenségünk egyetlen fellegvára maradt a magyar nyelv.

Dr. Grétsy László kiemelte, hogy a Magyar Nyelvőr Díj nagyban hozzájárul a magyar nyelvműveléssel kapcsolatos erőfeszítések elismeréséhez.

Ördög-Gyárfás Lajos az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének alapító tagja arról beszélt, hogy rendezvényeiken mindig azt tartotta fontosnak, hogy programjaik tízezreket mozgatnak meg és mutatják meg a nyelvet, mint a kulturális népi hagyományaink egyikét.

A 2020-as díjazottak részletes szakmai  életrajza:

Dr. Grétsy László professzor nemzedékek viszonyát határozta meg anyanyelvünkhöz. Irodalomtörténeti diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki, ekkor jelentek meg első, nyelvápolással kapcsolatos könyvei. Mindazonáltal igazán ismertté a Kossuth Rádióban tartott élvezetes előadásai tették, az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztőjeként népszerűsítette a nyelvhelyességet. A magyar nyelv hagyományaival, ápolásával kapcsolatos televíziós műsorait – ma már hihetetlen módon – százezrek nézték. A Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának tagja és az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője volt. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének vezető posztjain népszerűsítette a nyelvhelyességet, ma ő a tiszteletbeli elnök.

Dr. Heltainé dr. Nagy Erzsébet a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Tudományos kutató- és egyetemi oktatómunkája az írói nyelvművelés, az irodalmi nyelv, a stilisztika, a nyelvi normativitás kérdéseit öleli fel. Tanácsadója a Nyelvtudományi Intézetnek, egész pályája, írói tevékenysége, kutatásai azt a célt szolgálják, hogy a tudományt közel vigye az emberekhez. Foglalkozik az írói nyelvbölcselettel és a népi írók poétikai és stilisztikai örökségével, miközben a dialektológia, a szociolingvisztika kortárs eredményeit is beépíti a nyelvi tanácsadásba. Részt vett diákszótár készítésében, munkáját középiskolásoknak és egyetemistáknak tartott versenyeken zsűritagként mutatja be a fiataloknak. Az MTA Nyelvtudományi Bizottság Magyar Nyelvészeti Munkabizottságában és a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság Helyesírási Munkabizottságban a magyar nyelvművelés és akadémiai helyesírás elméleti kérdéseinek fejlesztéséhez is hozzájárul.

Ördög-Gyárfás Lajos az 1992-ben alakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének alapító tagja, 1993 és 1997 között főtitkára, majd ügyvezető elnöke. A nevéhez sok külhoni kezdeményezés fűződik, köztük a Magyar Nyelv Napjai vándorrendezvény, a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő, különböző helyesírási, nyelvhasználati és szép beszéd versenyek, nyelvészeti konferenciák, a Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor.