A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke Spang Gyula, az alapítói képviselő Keszi István.
A Magyar Nyelvőr Alapítvány minden évben átadja a Magyar Nyelvőr Díjat, melyet olyan személyek kaphatnak meg, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képviselői közül választja ki a Kuratórium, a határon túliak köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért. Idén a területek képviselői közül három személyt díjaz az Alapítvány.
A Magyar Nyelvőr Díj átadása a magyar nyelv ünnepe is. Minden díjnak van egy erkölcsi és egy anyagi súlya. Az erkölcsi súlyát az adja, hogy kik kapják. Egy díj anyagi súlyát az mutatja, jár-e érte pénzdíj. A Magyar Nyelvőr Díj mellé jár, mert a cél az volt, hogy ezzel is elismerjék a díjazottak teljesítményét.
A Magyar Nyelvőr Díj magas presztízsét a díjazottak névsora is adja. A korábbi díjazottak:
Péntek János
Nyelvész, a kortárs magyar nyelvtudomány egyik legnagyobb formátumú személyisége, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke, egyetemi tanár. Tudományos munkássága kiterjed a nyelvtudomány több ágára, de átfogó érdeklődése, interdiszciplináris nyitottsága révén más tudományok területére is, szakterülete a nyelvtudomány, szociolingvisztika, dialektológia, kisebbségi nyelvhasználat, népnyelv és népi kultúra viszonya.
Tóth Etelka
Főiskolai docens, több mint három évtizede ténykedik a magyar helyesírás ügyéért. A számítógépes nyelvészeti munkálatok kapcsán személyéhez kötődik a magyar lexikográfia első, nyelvtechnológiai eszközökkel létrehozott szótára, a Helyesírási kéziszótár. Több helyesírási kis- és nagyszótár, illetve helyesírási tárgyú művek alkotója. Szerkesztője a 2017-ben megjelent Magyar helyesírási szótárnak.
Balázs Géza
Nyelvész, néprajzkutató, tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatója, számos, a nyelvet népszerűsítő konferencia, mozgalom kezdeményezője, szervezője. Könyveivel, cikkeivel, rádióműsoraival óriási mértékben járult hozzá a magyar nyelv kutatásához, megbecsülésének növeléséhez.
Keszler Borbála
A professzor asszony munkássága önálló fejezetet nyit a magyar nyelvtudomány történetében. Személyéhez kötődik a magyar leíró grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. Kutatási területe az orvosi szaknyelv, a mondatfonetika. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar íráskultúrát meghatározó, utóbbi három évtizedben megjelent helyesírási szótárak megszületésében. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának elnökeként vezetésével készült a 2015-ben megjelent akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadása. Tudományos (köztük több idegen nyelvű) közleményeinek száma meghaladja a kettőszázötvenet, amelyekre közel 800-an hivatkoztak. 1993 óta főszerkesztője a Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak. Számos tudományszervező és társadalmi funkciója mellett több mint fél évszázada végzi áldozatos oktatói munkáját, idén éppen 50. éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén. Tanítványai közül doktorjelöltekből vált kutatók és tanárgenerációk sora került ki és kerül ki ma is. Keszler Borbála iskolateremtő tudós és pedagógus.
Csernicskó István
a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense. Kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának megőrzése jegyében zajlik. Csernicskó István munkássága kutatóként és tanárként elválaszthatatlan egységben fonódik össze a kárpátaljai magyarsággal.
Siptár Péter
Professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, számos bizottsági tagsága mellett 1999 óta tagja, 2015-től pedig társelnöke az Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának munkálataiban szerkesztőként és lektorként egyaránt vezető szerepet vállalt. Fő kutatási területe a fonológiaelmélet, az angol és a magyar fonológia. Nemzetközileg széles körökben ismert és elismert nyelvész. Odaadó munkájában mindig jelen van a tudomány iránti tisztelet és a nyelv iránt érzett szeretet.
Hőnyi Ede
1963-ban lett a Földrajzinév-bizottság alapító tagja, ahol közel 40 évig tevékenykedett. A Helyesírási Bizottságban 1970-ben, földrajzi névi szakértőként kezdte, és a bizottság névváltozásait követve a mai napig is ebben a bizottságban tevékenykedik. A földrajzi nevek és megjelölések szabályait Fábián Pállal és Földi Ervinnel közösen, az MTA jóváhagyásával az Akadémiai Kiadó 1965-ben jelentette meg. A fenti három szerző 1998-ban a bővített, alaposabban kidolgozott A földrajzi nevek helyesírása című munkát is elkészítette. Az általuk kidolgozott szabályrendszert használja ma is a földrajzinév-írás, és a magyar helyesírási szabályzat 12. kiadása is ezt tartalmazza. Közreműködött a kémiai, az ásványtani, a botanikai és a zoológiai szakhelyesírások munkálataiban is.1995-től 13 tanéven keresztül a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docenseként, majd címzetes docenseként a Kommunikáció Tanszéken magyar nyelvet és helyesírást tanított. Ő alkotta meg a Képes Történelmi Atlaszt.
Szathmári István
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, aki iskolát teremtett a stilisztikát illetően. Húsz könyvet jelentetett meg a stilisztika, a magyar irodalmi nyelv története, a nyelvtudomány-történet, a helyesírás, a leíró nyelvtan és a nyelvtörténet témaköréből. Több mint fél évszázados eddigi pályáján ugyanis – éppen mestere, Bárczi Géza professzor hatására is – foglalkozott nyelvtudomány-történetünk általános kérdéseivel (korszakolás, szemlélet, módszer, külföldi hatások), egy-egy korszak, valamint nyelvészeti tudományág alakulásával, egy-egy nyelvtudós, továbbá intézmény munkásságával, kongresszusok és konferenciák mérlegre tételével és a hungarológia külföldi oktatásával. 1984-től alelnöke a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak. Tagja rangos külföldi tudományos társaságoknak. Szathmári István kiváló tanár és tudós, elkötelezett a magyar kultúra és nyelv ápolása iránt.
Vančoné Kremmer Ildikó
A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének docense, a kar dékánhelyettese, aki a szociolingvisztika, a kétnyelvűség és a kisebbségi anyanyelv-pedagógia kiváló szakértője. E témakörökből több mint 70 közleménye, két monográfiája jelent meg, és több mint 20 kötet szerkesztője. Óriási munkát végez mind az egyetemen, mind a felvidéki-magyarországi szakmai kapcsolatok szervezésében, az MTA-val közösen, a felvidéki magyar nyelvtudomány fejlesztése és a magyar nyelv ottani megmaradása érdekében. Tagja a Magyar Tudomány Külföldön elnöki bizottságának, és a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács titkára. Számos szlovákiai és nemzetközi projekt vezetője és résztvevője.
Szabómihály Gizella
Óriási munkát végzett és végez a felvidéki magyarság körében a magyar kisebbségiek anyanyelvű ügyintézésének, nyelvi jogainak az érvényesítése terén. Munkássága nélkülözhetetlen a magyar – szlovák és szlovák – magyar szaknyelvi, közigazgatási fordítások módszertanának, a szaknyelvi terminológia kidolgozásának területén, az egyetemi szakfordítói képzésben és a közigazgatásbeli anyanyelvi jogokért való folyamatos küzdelemben. Számos felvidéki eseménynek (pl. az Implom József helyesírási verseny felvidéki fordulójának, nyitrai magyar szakos egyetemisták magyarországi képzésének) kiváló szervezője.
Antalné Szabó Ágnes
1988 óta az ELTE, 1994 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának az oktatója, a Mai Magyar Nyelvi Tanszék egyetemi docense, 2008 óta a Szakmódszertani Központ vezetője. Évtizedek óta meghívott előadója, szervezője a hazai és a külhoni tanártovábbképzéseknek. Az MTA Helyesírási Bizottságának a tagja. Igen jelentős a tankönyvírói munkássága, több mint 50 magyar nyelvi tankönyv, tanári segédkönyv szerzője vagy társszerzője. Igen fontos része munkájának a tehetséges fiatalok, a tudományos hallgatói műhelyek támogatása. A 20 éves Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny alapító főszervezője. A 15 éves Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport alapító pedagógiai vezetője, a 10 éves Anyanyelv-pedagógia folyóirat alapító főszerkesztője. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozatának az alapító elnöke, korábban az Eötvös József országos középiskolai szónokverseny alapító szervezője. Antalné Szabó Ágnesnek meghatározó mind az oktatói, mind a szakmai-tudományos és a szakmai közéleti, tudományszervezői tevékenysége.
Laczkó Krisztina
1994-től egyetemi adjunktusként, 2006-től egyetemi docensként dolgozik. Főbb kutatási területei: leíró grammatika, helyesírás, szaknyelvi helyesírások, funkcionális-kognitív pragmatika és szövegtan. Hosszú évek óta részt vesz az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának munkájában, tagja volt a helyesírási szabályzat 12. kiadását előkészítő bizottságának. Megírta Mártonfi Attilával az első magyar helyesírási kézikönyvet. Szerkesztője a Magyar Nyelvőr, az Anyanyelv-pedagógiai és a Névtani Értesítő című folyóiratoknak. 10 éven át szerkesztette a Magyar Orvosi Nyelv című lapot. 2009 óta az Eötvös Collegium magyar műhelyének a vezetője, emellett 2013-től az intézmény aligazgatója.
Majla Júlia
Magyar Nyelvőr elismerő oklevélben és különdíjban részesült határon túli magyar pedagógus, aki néhai férjével, Majla Sándorral házról házra járva 1989 szeptemberében megpróbálta megállítani a magyar tannyelvű iskola hanyatlását, gyerekeket toborozva a magyar óvodába, így őrizve és ápolva a magyar nyelvet. A Krónika, Szabadság és az Új Magyar Szó besztercei tudósítója volt. Ifjúkorában néprajzi táborokat szervezett, összegyűjtötte a Melles völgye hiedelemvilágának egy részét, ezzel is őrizve a helyi nyelvi emlékeket. Gyűjtéseiből a Kolozsváron megjelenő Művelődés, majd sokkal később az Erdélyi Riport is közöl írásokat. Felnőttképző, oktatási szakértő. Szakmai kiadványokkal és akkreditált programokkal bővítette a „tanítók háza” programját. Oktatói tevékenységéért, a magyar nyelv ápolásáért, a néprajzi kultúrkincs gyarapításáért Magyar Nyelvőr Elismerő Oklevélben és Különdíjban részesült.
Rátz Judit
Rátz Judit 30 éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, 2004 óta a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetben a Mai Magyar Nyelvi Tanszék tanára. 2009 óta a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének a tudományos munkatársa. 39 éve tanít odaadóan, 34 éve a felsőoktatásban. A grammatika, a kommunikációelmélet, a retorika, az anyanyelv-pedagógia kiváló oktatója, a keresztnevek és a névhasználat kutatásának a vezető szakértője. Több szakmai szervezet aktív tagja, közöttük az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának, az Anyanyelvápolók Szövetsége választmányának, a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoportnak, a Magyar Nyelvtudományi Társaság Névtani Tagozatának. A Magyartanári Tagozatnak 8 évig volt a titkára. Számos kiváló tanulmány, szakkönyv, anyanyelvi tankönyv szerzője és társszerzője. Az Eötvös-szónokverseny regionális fordulóin a zsűri elnöke, több éven át az Országos Kossuth-szónokverseny főszervezője. 21 éve a Simonyi Zsigmond helyesírási versenynek a szervezője. 1992 óta a Magyartanítás folyóirat rovatvezetője, majd a folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt. Korábban az Anyanyelv-pedagógia folyóirat Tanulmányok rovatának a vezetője. Kiemelkedő a tehetséggondozó tevékenysége, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az alkalmazott nyelvészeti programban hat doktorandusz témavezetője. Számos hallgató felkészítő tanára a szónokversenyeken, az országos anyanyelv-tanítási versenyen. A tudományos diákköri mozgalom, több díjazott hallgató elkötelezett támogatója. A magyar nyelvi tantervek és az érettségi követelmények kidolgozásának a szakértője.
Hódi Éva
Hódi Éva vajdasági pedagógus Szerbiában, Adán él. Az adai középiskolában tanított, majd a Szarvas Gábor Könyvtár vezetője, később igazgatója volt. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke. Egyetemi szerelem nyomán került a Vajdaságba, Hódi Sándor pszichológus feleségeként. Adán a Szarvas Gábor könyvtár munkatársa, majd igazgatója volt, és a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület szervezőjeként, elnökeként fáradhatatlanul máig szervezi minden októberben a Szarvas Gábor nyelvművelő napokat. A rendezvénysorozat 1970-ben indult, még a kilencvenes évek háborús viszonyai között is megtartották. Bárczi Gézától kezdve Lőrincze Lajoson át sok magyarországi nyelvész látogatott el Adára. A legszorgalmasabb kapcsolattartó Szűts László volt. A Szarvas-napok fő programja a vajdasági általános és középiskolások nyelvi vetélkedője.
Kiss Jenő
Széchenyi-díjas magyar nyelvész, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A dialektológia, a szociolingvisztika, a nyelvtörténet és a nyelvtudomány-történet neves kutatója. 1989 és 2008 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelvtudományi Tanszékcsoport (2009-től Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) igazgatója. 2007-ben az MTA és az ELTE közös geolingvisztikai kutatócsoprtjának vezetője. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 1974-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság titkárává választották, ezt a tisztséget 1990-ig viselte, mikor a társaság főtitkára lett. 2005-ben a tudományos társaság elnökévé választották. 1991-től volt az Atlas Linguarum Europae nemzeti bizottságának elnöke. Jelentős szerepe volt a magyar nyelvjáráskutatás módszertanának megújításában, valamint a szociolingvisztikai és strukturális szempontok nyelvjárástani alkalmazása terén. 10 különféle kitüntetése van, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2008) és a Széchenyi-díj (2019). 655 tanulmány, könyv szerzője (és szerkesztője vagy társszerkesztője). Ilyenek: a Társadalom és nyelvhasználat. Szociolingvisztikai alapfogalmak (1995), Magyar dialektológia (2001), Magyar nyelvtörténet (2003), A magyar nyelv és nyelvközösség (2012), A magyar nyelvtörténet kézikönyve (2018), s sorolhatnánk tovább a kitűnő munkáit. – Idézettsége meghaladja a kétezret.
Iszlai Enikő
Iszlai Enikő tanár a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum kiváló magyartanára, korábban aligazgatónője. Több évtizede az erdélyi anyanyelvi mozgalom, az anyanyelvi versenyek meghatározó közreműködője, 19 éve a Kolozs megyei, 11 éve pedig a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny erdélyi országos fordulójának a főszervezője. Több évtizede odaadó felkészítő tanára tanítványainak, akik a tanárnő áldozatos munkájának köszönhetően sikeresen vesznek részt a különböző magyarországi és erdélyi anyanyelvi versenyeken. Évről évre zsűritagja az Implom-verseny, a Kőrösi Csoma Sándor és az Aranka György anyanyelvi versenyek erdélyi országos fordulójának. A Romániai Magyartanárok Országos Bizottságának a tagja. Az Országos és Nemzetközi Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny tételösszeállító-bizottságának a tagja. A Kolozs megyei magyartanárok Módszertani Körének a felelőse. Aktívan közreműködik az országos anyanyelvi vizsgák tételeinek és a tanterveknek az összeállításában. Számos pedagógiai, anyanyelvi tanártovábbképzés résztvevője és előadója. Elkötelezett szakember, kiváló pedagógus, nagyszerű ember.
Bernád Ildikó
Bernád Ildikó iskolaigazgató 22 éve tanít a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Gimnáziumban, majd a Vaskertes Általános Iskolában, ahol az intézményvezetéssel is megbízták. 2018-ban a határon túli kategóriában az év tanára választáson második helyezést ért el a diákok szavazatai alapján. Elkötelezetten dolgozik a magyar nyelvű oktatásért, s noha reál tárgyakat oktat, mégis mellé állt az anyanyelvvel kapcsolatos kezdeményezéseknek, rengeteget tett és tesz azért, hogy iskolaigazgatóként, pedagógusként magyarul beszélő, kiművelt emberfőket neveljen.
Elismerő oklevélben részesült Gál Emese, akinek oktatói munkássága és közéleti-szervezői szerepvállalása hozzájárult a határon túli magyar közösség nyelvi identitásának megőrzéséhez.
Grétsy László
A professzor nemzedékek viszonyát határozta meg anyanyelvünkhöz. Irodalomtörténeti diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki, ekkor jelentek meg első, nyelvápolással kapcsolatos könyvei. Mindazonáltal igazán ismertté a Kossuth Rádióban tartott élvezetes előadásai tették, az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztőjeként népszerűsítette a nyelvhelyességet. A magyar nyelv hagyományaival, ápolásával kapcsolatos televíziós műsorait – ma már hihetetlen módon – százezrek nézték. A Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának tagja és az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője volt. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének vezető posztjain népszerűsítette a nyelvhelyességet, ma ő a tiszteletbeli elnök.
Heltainé Nagy Erzsébet
A Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Tudományos kutató- és egyetemi oktatómunkája az írói nyelvművelés, az irodalmi nyelv, a stilisztika, a nyelvi normativitás kérdéseit öleli fel. Tanácsadója a Nyelvtudományi Intézetnek, egész pályája, írói tevékenysége, kutatásai azt a célt szolgálják, hogy a tudományt közel vigye az emberekhez. Foglalkozik az írói nyelvbölcselettel és a népi írók poétikai és stilisztikai örökségével, miközben a dialektológia, a szociolingvisztika kortárs eredményeit is beépíti a nyelvi tanácsadásba. Részt vett diákszótár készítésében, munkáját középiskolásoknak és egyetemistáknak tartott versenyeken zsűritagként mutatja be a fiataloknak. Az MTA Nyelvtudományi Bizottság Magyar Nyelvészeti Munkabizottságában és a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság Helyesírási Munkabizottságban a magyar nyelvművelés és akadémiai helyesírás elméleti kérdéseinek fejlesztéséhez is hozzájárul.
Ördög-Gyárfás Lajos
Az 1992-ben alakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének alapító tagja, 1993 és 1997 között főtitkára, majd ügyvezető elnöke. A nevéhez sok külhoni kezdeményezés fűződik, köztük a Magyar Nyelv Napjai vándorrendezvény, a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő, különböző helyesírási, nyelvhasználati és szép beszéd versenyek, nyelvészeti konferenciák, a Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor.
Lengyel Klára
1984 óta tagja, jelenleg habilitált egyetemi docensként oktatója az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének. Egyetemi hallgatóként részt vett a Helyesírási szabályzat 11. kiadásának előkészítésében, majd doktori ösztöndíjasként az Orvosi helyesírási szótár készítésében. 1984-től az Akadémia tudományos ösztöndíjasa volt, 1995-ben elnyerte a Nyelvtudományi Társaság Gombocz Zoltán-emlékérmét. 1998 és 2002 között pedig Széchenyi István Kutatói Ösztöndíjat kapott. Egyetemi előadásait, szemináriumait, konzultációit a magyar grammatika elméleti és alkalmazott nyelvi tárgyaiban tartotta és tartja. Foglalkozott a beszélt nyelv grammatikájával, a helyesírás grammatikai hátterével, a szerkesztőképzés tárgyaival: szerkesztéstannal, valamint a korrektori képzéssel, néhány évig igazságügyi nyelvészettel is. Kiváló oktató: szigorú, ennek ellenére nagyon népszerű, mivel a hallgatók megérzik, hogy mindent megtesz annak az érdekében, hogy elsajátítsák és gyakorló tanárként sikeresen adják át az alapvető ismereteket. Szerkesztőségi munkássága és anyanyelvi szakértői munkája elismert. A ’90-es években tagja volt a Jászkunság című folyóirat szerkesztőségének, hosszú évekig anyanyelvi lektor az Orvosi Hetilapban, számos szakkönyv anyanyelvi lektora, szakértője. A Helyesírási szabályzat 12. kiadásának a legszigorúbb és legalaposabb lektora volt. Ötlete alapján és munkája által valósult meg az első Helyesírási diákszótár is. Anyanyelvápolói tevékenységét a Verseghy Ferenc nyelvművelő versenysorozat szervezésével, zsűrizésével, versenyanyagainak kidolgozásával kezdte, melyből munkafüzetet állított össze. Új szakmák szaknyelvi lexikonainak anyanyelvi tanácsadója, többek között a Diplomáciai vagy a Végrehajtási lexikoné. Számos tankönyv és tankönyvfejezet szerzője, társszerzője. Anyanyelvápolói és szerkesztési ismereteit a Magyaróra című tanári folyóiratban, valamint az Édes Anyanyelvünk folyóiratban kamatoztatja.
Szalóczy Pál
Újságíró, riporter, rádió- és tévébemondó. Jellegzetes, mélyen zengő orgánuma tette különösen alkalmassá a bemondói hivatásra, emellett narrátori és információs szövegek bemondását is leggyakrabban ő végezte, emiatt hallani a hangját többek között a budapesti metró és a MÁV utastájékoztatóiban. 1945. november 15-én született Budapesten. Karrierje bizonyos szempontból már csecsemőként elindult: egy tápszermárka reklámarca lett, amiért „gázsit” is kapott, mégpedig a cég termékeit. Az egyetem elvégzése után, 1970-ben került a Magyar Rádióba, ahol több mint négy évtizedet töltött bemondóként. Ezzel párhuzamosan hosszú ideig a televízióban is dolgozott. Eredeti foglalkozása mellett futballozik is, sokáig az újságíró-válogatott kapusa volt. Később íróként is debütált, első műve a születése előtti idők rádiósairól szóló A leírt szöveg felolvasandó c. könyv, mely 2005-ben jelent meg. Ezt az autóvezetéssel foglalkozó Európába(n) vezetünk! követte 2007-ben, majd egy krimi A Vénusz-rejtély címmel 2009-ben.
Németh Mihály
Gombocz Zoltán-emlékérem és -díjas történeti nyelvész, a Jagelló Egyetem professzora, a londoni Európai Tudományos Akadémia rendes tagja (Academia Europaea, Orientalisztikai és klasszika-filológiai osztály). Nyelvtörténeti és filológiai kutatások foglalkoztatják a magyar nyelvtudomány, turkológia és szlavisztika területén, valamint e három tudományterület érintkezési pontjain. Magyar nyelvtörténeti kutatómunkája elsősorban a szófejtésre irányul, és azon belül is a magyar nyelv szláv és török eredetű szavainak eredetét kutatja, da a magyar szomszédságában beszélt nyelvek magyar eredetű elemeinek kölcsönzési útvonalaival is érdemben foglalkozott. Munkáiban a vitatott eredetű szavak vizsgálatát összeköti azok részletre hajló filológiai elemzésével: nemcsak a szótári alakok érdeklik, de felkeresi azok (és más nyelvekbeli megfelelőik) legrégebbi előfordulásainak helyét és filológiai, történeti, és kultúrtörténeti kontextusba helyezi a nyelvi adatokat.
Többek között a darázs, ocsúdik, ócsárol és tábor szavaknak adott általánosan elfogadott eredetmagyarázatot, egy korai monográfiájában pedig az Árva-vidéki magyar jövevényszavak kölcsönzési útvonalait vázolta fel egy etimológiai szótár formájában. Turkológiai színezetű munkássága elsősorban a kihalással veszélyeztetett (kipcsak-török) karaim nyelv történetének kutatására irányul. Érdemei közt kiemelendő, hogy ő tárta fel és adta ki kritikai kiadások formájában a karaim nyelv legkorábbi ismert írott nyelvemlékeit (az ezen témához köthető monográfiái a Brill és Harrassowitz kiadónál jelentek meg). A legkorábbi és nyelvészeti szempontból legértékesebb karaim Biblia-fordítások átfogó filológiai és nyelvi elemzésére az Európai Kutatási Tanácstól kapott támogatást egy nagyméretű ERC projekt keretében.
Beregszászi Anikó
1997 óta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója, 2020 óta a Filológia Tanszék tanszékvezető docense. Jelentősen hozzájárult a kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés tartalmi és tantárgypedagógiai megújításához, a kárpátaljai magyartanítás szakmai korszerűsítéséhez. A kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés hozzáadó (additív) szemléletű tantárgy-pedagógiai reformjának kidolgozója. Nyelvészként fő kutatási területéhez a nyelvtervezés, illetve a magyar mint anyanyelv és idegen nyelv oktatásának tartalmi és tantárgypedagógiai vonatkozásai tartoznak. A magyar nyelv változatossága, a határon túli magyar nyelvváltozatok jellemzőinek leírása területén elért kutatási eredményei alapján több tucat magyar, angol és ukrán nyelvű szaktanulmányt, továbbá több kötetet publikált. Tagja az MTA külső köztestületének és a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanácsnak.
Juhász Judit
Juhász Judit neve és az anyanyelvápolás több mint öt évtizede összeforr. Évtizedek óta rendszeres zsűritagja az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati és a Kazinczy szépkiejtési versenyeknek. Több száz nyelvművelő kötetet adott ki vagy támogatott vezetőként. A legnagyobb érdeme az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökeként mégis az, hogy képes a laikus nyelvművelőktől a nyelvészprofesszorokig, a vidékiektől a fővárosiakig, a gyerekektől és fiataloktól az idősekig összetartani a világon egyedülálló múlttal és társadalmi jelenléttel bíró magyar anyanyelvápoló közösséget. Mindennapi környezetében szakmai tapasztalatából, hivatástudatából sokan meríthettek és meríthetnek, mesterüknek érezve Juhász Juditot – akár a rádiózás-újságírás, akár a szóvivőség, akár az anyanyelvápolás területén.
Vinkó József
Vinkó József 1976-tól a József Attila Színház dramaturgja, 1980-tól a Vidám Színpad irodalmi vezetője. 1985–90 között az Artisjus Színházi Ügynökség vezetője. Különböző kiadványokban közel ezer színikritikája, interjúja, esszéje, publicisztikája jelent meg. Műfordításainak, színházi adaptációinak száma meghaladja a százat. 2010-ben társtulajdonosként és főszerkesztőként újraindította a Magyar Konyha című gasztronómiai havilapot. A Magyar Konyhában rendszeresen megjelenő és a rádióban hallható gasztrotörténeti sorozata nagy mértékben hozzájárul a magyar gasztronyelv, gasztrokultúra ápolásához. A Magyar Nyelvőr Alapítvány többek közt a magyar gasztronyelvi kultúra fennmaradásáért tett erőfeszítéseiért, anyanyelvi munkásságáért részesítette Magyar Nyelvőr Díjban.
Haader Lea
Az MTA Nyelvtudományi Intézet (ma: Nyelvtudományi Kutatóközpont) ny. tudományos főmunkatársa és az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének nyugállományú docense. Tudományos munkássága egyaránt kiterjed a nyelvtörténetre és a leíró nyelvészetre. Részese volt az összefoglaló grammatikák elkészítésének, többek között a Benkő Loránd szerkesztette A magyar nyelv történeti nyelvtanában és a Keszler Borbála szerkesztette Magyar grammatikában írt fejezeteivel. Több ómagyar kódex kritikai szövegkiadásának eredményeképpen ismerte fel a kódexkezek hibázásaiban a rendszerszerűséget, és hozta létre az ómagyar hibatipológiát. Nyelvtörténeti elemzéseiben a nyelvi tények mögött a nyelvhasználó ember keresése foglalkoztatja.
Ádám Zita
Ádám Zita tanárnő hosszú évtizedekben mérhetően meghatározó személyisége a Szlovákiában folyó magyar nyelvű oktatásnak, a felvidéki oktatásügynek, a nemzetiségi nevelésnek. 1969-ben szerzett tanári diplomát a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar nyelv és irodalom – szlovák nyelv és irodalom szakán. Itt végezte posztgraduális tanulmányait, és doktorált 1986-ban. Alapító tagja, később elnöke, illetve alelnöke volt a magyar nemzeti kultúra megismerését és a nemzeti identitás erősítését elsődleges céljának tekintő, 1990-ben létrejött Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének.
A szövetségnek jelenleg is tiszteletbeli alelnöke. Emellett a Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ vezetője.A kisebbségi létben mindennap tudatos küzdelmet kell vívniuk az ott élőknek az anyanyelvükben való megmaradásáért. A szülőföld és a hozzá kapcsolódó élmények olyan értékek, amelyekből egész életen át lehet erőt meríteni. Ádám Zita szívügyének tekinti a helyi és a regionális értékekre való nevelést. Ezt szolgálják az általa írt és szerkesztett kiadványok, a kezdeményezésére született vagy részvételével szervezett nyári egyetemek, konferenciák, pedagógus-továbbképzések, szakmai műhelyek, tanulmányi versenyek (többek között a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny). Rendezvények, olyanok, amelyek a szlovákiai magyar nyelvű nevelés és oktatás kereteit erősítve biztosítanak összetartó erőt a magyar pedagógusok számára.
Bartos Erika
Bartos Erika Pro Familiis-díjas magyar író, meseíró, építészmérnök. A Bogyó és Babóca, az Anna, Peti, Gergő című nagy sikerű könyvek szerzője, forgatókönyvírója. A Brúnó sorozata pedig azt is igazolta, hogy igazi modern polihisztor. Építészmérnökként is tud kimagasló nyelvi bravúrokkal egy egész generációt az anyanyelv szeretetére, az olvasásra nevelni, sőt, tájakat, a kulturális örökségünket is képes bemutatni a legkisebbeknek is. A gyerekeknek egy megnyugtató, harmonikus világot közvetít, történeteit maga illusztrálja.